Az Ember ide-oda kapkodja a fejét, és mire odaérne az utolsó nyakizomterheléshez, kezdődik elölről az egész! Azt hiszem fel fogok lázadni minden emberi bőrszín ellen, minden politikai nézet ellen, senki nem jobb a másiknál... na de komolyra fordítva a szót!
Valami jó nagy színtelen-szagtalan szörnyeteg álldogál egy anyagtalan ütővel a kezében valahol, ameddig a szem már kurva sok erőlködéssel sem, mivel más a beesési szög, de ezt sem lehet felfogni persze (gondolom én). De most már valamivel érthetőbben: ez a fehér szakállas, vöröses színű, szarvakkal ellátott lény csapkodja az ütőjével a világ... "dolgait" (utálom ezt a kifejezést, de jobb nincsen rá), azt nem tudni, hogy becsukott szemmel-e vagy teljesen tudatosan. És van ez a semmiben guruló, távolról kéklő gömb, inkább pötty, ahová szintén érkezik... "ezaz".
Ami a legfőbb probléma ezzel, és azt hiszem ez árulja el, milyen bagatell az ember, BÁRMELYIK ember, hogy ezeknek a légkörünkbe bepattogó dolgoknak a színe nem ugyanolyan. Őrület, hogy színek miatt szopunk itt kérem, néhányan okoskodnak, hogy bizony a "bosszú bosszút szül", aztán jól pofán vágnak egy csecsemőt, ha épp nem látja őket senki, mert az az imént tüsszentette le addig makulátlan kardigánjukat, és különben is kék!!!!
Hazudnék, ha azt mondanám, csak a színekkel van probléma. Állítólag akad néhány igen tudatos elem itt a Földön, amelyek kész csoda, hogy nem vesztek oda becsapódásuk során. Ebben a világban ők a gonoszak, mert elég jók matematikából, és mert annak idején addig szurkálták őket szíven, amíg nem volt más választásuk, mint megrágcsálni néhány arany meg ezüstdarabot, és váltig állítani, hogy ezeknek értékük van. Na persze ők is hangoztatták, vagy tán a mai napig is, hogy a bosszú így meg úgy!
És még persze számtalan kategória létezik, amelyik összeférhetetlen ezzel vagy azzal a színnel, a matekkal, bármilyen "dologgal", de ha még hosszabban fejtegetném itt az ostbaságaimat, olyan hosszúra sikeredne a bejegyzés, hogy úgysem olvasnád el...
Minden esetre nem irigylem a stratégiai játék kezelőjét! Igen-igen azt az ütős valakit... Mert mondjuk ki őszintén, mi sem gondolnánk, hogy néhány színnek és számnak ilyen következményei lehetnek... És hogy mi erre a megoldás?? Én nem tudom, de nem is nekem kell. Nekem csak annyi a dolgom, hogy fekete-fehéren, (vagy inkább csak fehéren) lássam a világot, és csak minimálisan matekozzak kicsit. Bár, ha akárki is kíváncsi a véleményemre, hogy mit is csinálnék én a saját stratégiai játékomban ezt a káoszt látván, az még elolvashatja az utolsó mondatot:
Kikapcsolnám a picsába a gépet...
0 megjegyzés