A parizer nevében

2009. július 9., csütörtök dátum: 10:29
Haldoklom! Tudom, nem én tehetek róla, hanem az ostoba bankók, az államháztartás, a kék kiskönyv, hasonlók. Ennek ellenére összesöpröm a saját udvarom, háztájit, levágom a malacokat, hogy életet nyerjek! Elhihetitek, mennyire sajnálom őket, de ez a nap éppen alkalmas az ilyesmire. Igen! Az ilyen napokon szorgalmas leszek! Megígérem! Ha kell, felkoncolom magam, lopok agyat egy kisfiútól/lánytól, megrágatom az arcomat egy kicsit valami aligátorral, de egyszerűen az is lehet, hogy csak szegény malacok szívnak majd egész NYÁRon!
De mivel... na igen. MivelHOGY ma még semmi okosat nem csináltam, semmi hasznosat, nekilátok! Ha mást nem, legalább a radarral elbűvölöm magam, hogy megbizonyosodjak ezen nap tökéletes hasznosságáról.
Szóval! Legalább te újraéleszthetnél néha, persze tudom, én legalább annyira kellek hozzá. Hogy is szól az az ősi baromság?? "Együtt sikerülhet!" Naná...

0 megjegyzés

Megjegyzés küldése